A korpásodás a hajjal borított fejbőr begyulladását jelenti. Van száraz és zsíros korpásodás.
Az alábbiakban a korpásodás folyamatáról, illetve fajtáiról, a száraz és a zsíros korpásodásról olvashat bővebben, emellett arról is tájékozódhat, mi okozza a csecsemők és a tizenévesek korpásodását.
A hajjal fedett fejbőr hasonló tulajdonságokat mutat a test egyéb bőrfelületével: azaz az elöregedett és elhalt hámsejtek helyett folyamatosan újak képződnek.
Ha a bőr hámrétegének megújulási sebessége normális, a sejtelhalás szinte észrevétlenül megy végbe. Amennyiben azonban – valamilyen okból kifolyólag – túl gyors, korpásodás jelentkezhet.
Az egészségesnek számító fejbőr átlagosan háromhetente újul meg, az elhaló hámsejtek a legtöbb esetben észrevétlenül kicsik. Korpásodásról abban az esetben beszélhetünk, ha a hajjal borított fejbőr begyullad, amely a felső hámréteg leválásának felgyorsulást eredményezi. Ezt a hajszálak tövénél a levált szaruréteg kisebb-nagyobb méretű formái mutatják..
Nem csak a korpás haj és a ruhán visszamaradó korpa zavarhatja a beteget, hanem a viszkető fejbőr is kellemetlen tud lenni.
A korpásodás fajtái
Száraz korpásodás során a fejbőr faggyútermelése nem kóros, maga a fejbőr nem számít zsírosnak, ebből adódóan a korpa nem tapad hozzá a hajhoz. Száraz korpásodás esetén a haj fénytelen, száraz, könnyen törik, és nehéz a fésülése.
A száraz korpásodás hátterében genetikai tényezők, a fejbőr megfázása, helytelen táplálkozás vagy B-vitamin-hiány állhat. A kiváltó tényezők között megtalálható még a vegyi anyagok – mint a hajfesték vagy a szőkítéshez használt szerek – túlzott használata és károsító hatása, stressz, a kevés folyadékbevitel és a legyengült általános egészségi állapot is.
Zsíros korpásodás (seborrhoea capitis) esetén – a száraz fajtával ellentétben – fokozott faggyútermelés figyelhető meg. A fejbőrről távozó hámsejtek zsíros környezetben összetapadnak és a fejbőrről csak nehezen tüntethetők el.
A zsíros korpásodáshoz maga a fokozott mennyiségű faggyútermelés vezethet, amelyet az androgén jellegű hormonok okoznak. A túl nagy mennyiségben termelődő faggyúban egy bizonyos gombafaj (pityrosporum ovale) elszaporodása figyelhető meg. E gomba minden egyes ember fejbőrén megtalálható, ugyanakkor normál körülmények esetén semmiféle tünetet nem vált ki.
A gomba fejbőrön való elszaporodása esetén gyulladásos folyamat jelentkezik, amely során a fejbőr hámsejtjeinek fokozott osztódása tapasztalható, s végső soron nagy mennyiségű elhalt hámsejtek távolíthatók el nehezen a nagy mennyiségű faggyúból.
Korpásodás csecsemő- és tinédzserkorban
A korpásodás bizonyos formája már a csecsemőkön is megfigyelhető: az anyai szervezetből származó androgén hatására az egy hónapos csecsemők fejbőrén sárgásbarna lerakódás, koszmó megjelenése figyelhető meg. A babák esetében a zsíros korpásodás e formája akár a 10. hónap végéig is jelen lehet.
A korpásodás legközelebb – az esetek többségében – pubertáskorban jelentkezik újra, s elhúzódva a huszonévesek közel hatvan százalékánál meg is marad. A jelenség a férfiak esetében gyakoribb, s amennyiben nem kezelik, a tünetek egészen az ötvenes évek elejéig változatlan intenzitással meg is maradnak.