Hajvizsgálat

Ha komolyra fordul hajhullásunk, elkerülhetetlen egy átfogó hajvizsgálat. Ezt többnyire bőrgyógyász szakorvos végzi különböző módszerekkel. Előfordulhat, hogy egyszerű rutinvizsgálat elé nézünk, de az sem kizárt – ha hajhullásunk valamilyen szervi bajra vezethető vissza –, hogy átfogó laboratóriumi vizsgálat vár ránk. Ám többnyire mikroszkópikus, trichhogram, kamerás hajvizsgálatot végez el a szakember, illetve előfordulhat, hogy egy kis területen leborotválják vagy egyszerűen csak jól megcibálják a hajunkat.

A hajvizsgálat első lépése a hajz és a hajas fejbőr szemrevételezése, az ún. makroszkópos hajvizsgálat. Szabad szemmel megállapítható, hogy a hajhullás diffúz vagy foltos-e.

Foltos hajhullás esetén megállapítható a kiterjedés mértéke, a foltok elhelyezkedése. A fejbőr megtekintése információt ad arról, hogy van-e a fejbőrön gyulladás, hámlás, pikkelyesedés, esetleg felrakódás, látható-e sorvadás vagy hegesedés.

Utóbbiakról pontosabb képet nyújt a dermatoszkópos hajvizsgálat vagy a haj kamerás vizsgálata. Ezek tízszeres nagyításban mutatják a vizsgált területet.

Mikroszkópos hajvizsgálat

Sok esetben szükség van a hajszálak mikroszkópos hajvizsgálatára. Ezzel kimutathatóak a különböző hajszálbetegségek, melyek a hajszál csomósodását, megcsavarodását, végül a hajszál letörését okozzák. Ha sok hajszál a tövénél letörik, ezt nagyfokú hajhullásként érzékelhetjük.

Speciális hajvizsgálatok részét képezik a különböző hajhúzásos vizsgálatokhoz kapcsolódó mikroszkópos elemzések. Ezek közül a legegyszerűbben kivitelezhető a „könnyű húzásos” teszt. Ennek során a vizsgáló mindkét kezének mutató- és hüvelykujja közé vesz 10-20 hajszálat szimmetrikusan, majd azokat finoman meghúzza.

Normál esetben ilyen kis erővel egyetlen hajszál sem maradhat a kezünkben, aktivitásról árulkodik a pozitív teszt. Az így eltávolított hajszálakat azután mikroszkóp alatt tekintjük meg.

Trichogram-hajvizsgálat

Trichogramnak azt a speciális vizsgálatot nevezzük, amikor egyszerre 100 hajszálat húzunk ki. Majd ezen hajszálak mindegyikét megvizsgáljuk. Mikroszkóp alatt a hajszál végéről megállapítható, hogy aktív növekedési, átmeneti vagy nyugalmi fázisban a hajszálak hány százaléka található.

Foltos hajhullások esetén ezen húzásos vizsgálatokat mindig a folt széléről végezzük, illetve az azzal szimmetrikus ép területről. A trichogram relatíve fájdalmas jellege miatt nem vált rutinvizsgálattá, illetve kidolgoztak rá alternatív módszereket. Ezek egyike a hajmosási vizsgálat. Ennek során a beteg által az egy hajmosás során kihullott hajszálakat vizsgáljuk meg a fenti módon.

Digitalizált formája a fototrichogram, melynek során fénymikroszkópos vizsgálat és komputeres analízis kombinációja adja a százalékos végeredményt.

Az aktívan növekvő hajszálak arányának számítására néha hajnövekedési ablakot képeznek. Azaz egy kis területen egészen rövidre vágják vagy borotválják a hajat, mely területen csak az aktív növekedési fázisban lévő hajszálak növekednek.

Nagyon fontos, hogy bármelyik vizsgálat előtt is állunk, ne menjünk frissen mosott hajjal az orvoshoz, ugyanis ezen hajhúzásos tesztek mindegyike csak akkor hasznos, ha kb. 4-5 nappal a legutolsó hajmosás után történik.

Mikrobiológiai hajvizsgálat

Rutin vizsgálatok közé tartoznak a fertőzések gyanúja esetén a különböző mikrobiológiai vizsgálatok. Gombás fertőzés gyanúja esetén kaparékot vesznek valamint egy-két hajszálat is kihúznak az adott területről mikroszkópos analízisre és tenyésztéses vizsgálatra. Bakteriális fertőzés vizsgálatakor hasonló módon zajlik a mintavétel.

A hajhullások hátterében gyakran szisztémás ok húzódik meg, azaz valamilyen belső szerv problémája. Ennek igazolására vagy kizárására laboratóriumi vizsgálatokra is fel kell készülni az ilyen panaszokkal orvoshoz fordulóknak.

Ismeretlen eredetű gyulladásos vagy hegesedő hajvesztéskor sor kerülhet – nem rutinvizsgálatként – bőrminta vételére, apró biopszia készítésére, ahol a kivett anyagot szövettani vizsgálatra küldik.

További ajánlott cikkünk e témában: fejbőr vizsgálata


close